Végra-végre lent voltunk a tanyán. Csudaszép idő volt és természetesen sehova nem mentünk, de nem is akartunk menni sehova. Ám Cica jött, pedig majd' egy hónapja nem láttuk...
Nem nagyon főztem, vittem sonkás tésztát és összedobtam egy mások-meggyes rétest. vagy valami olyasmit... :)
Ezzel aztán tényleg semmi munka nincs!
Egy leveles tésztát kitekertem, megsszórtam darált mákkal (kb. 10 dkg) és ugyanennyi cukorral. Rászórtam a lecsöpögtetett meggyet, feltekertem, sütőpapírral bélelt tepsibe fektettem. Tetejét megkentem egy felvert tojással és pirosra sütöttem 170 fokon.
Szerintem legközelebb szórok a meggy tetejére egy kis fahéjat, az biztos nem árt neki! :)
És itt van "Ő" Most lesz májusban 7 éve, hogy először hozzánk vetődött...
Azóta is mindig jön, ha lemegyünk, bizalmáról biztosít mindig, pedig elég nehéz volt elnyerni... Hogy a teleket hol vészelte át, azt nem tudom, de kedvenc szomszédainknak, Dórinak és Bélának egy életre lekötelezettje maradok, hogy mindig gondoskodnak Cica etetéséről! <3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése