Nem kell megijedni, nem ment el az eszem! Ez a neve az egyik chilszósznak, amit Gergőtől vettem fél perccel karácsony előtt a FENEVAD nevű, különleges chiliszószokat gyártó cégéből (www.chili.hu)
Nem tagadom, a nevébe szerettem bele azonnal, no meg a fotójába, amit Gergő közzétett. Ugyanis azon a fotón, az aranyszínű folyadékban lágyan lebegett egy szívalakú chilipehely... Gondoltam, ez az igazi szerelem, nekem KELL! :) Írtam Gergőnek, küldje el nekem azt a szószt, amiben a szerelem landolt! Hát, nehéz dolga volt szegénynek, mivel sok-sok üveggel palackoztak akkor épp, de megígérte, megkeresi nekem a szerelem palackját.
Meg is érkezett karácsony előtt épp egy nappal. Bizony a kis szívecske nem méltányolta az utazást, így elkeveredett valahol a mézszínű álomban. De én tudom, hogy ott van valahol! :)
És persze ma volt a napja, hogy meg is kóstoljam. Csípős-mézes csirkeszárnyakat készítettem megbolondítva a Lidércnyomással.
Én szeretem a csípőset, de nevével ellentétben, így elkészítve az is nyugodtan eheti, aki annyira nem! Ebben a szószban harmonikusan keveredik a sárgadinnye aromája a chilipaprika erőteljes kapszaicinjával, lágyítja egy kicsi rizsecet, víz, cukor, még fűszerezi gyömbér.
Kora reggel bepácoltam a csirkeszárnyakat: 2 ek reszelt gyömbért, 1 kisebb narancs reszelt héját, 3 ek Lidércnyomást (de lehet másfajta chiliszósz is) , 3 ek mézet, 3 ek olajat, 1 tk Dijon mustárt és 3 ek szójaszót jól összekevertem. A szárnyakat egy zárható dobozba tettem, leöntöttem a páccal, lezártam és jól összeráztam. A hűtőben pihent, kb. 5 órán keresztül. Ha jobban odafigyelek, akkor már este bepácolhattam volna és akkor reggelig várt volna.
A sütőt előmelegítettem 180 °-ra, addig a szárnyakat belesimítottam egy kisebb tepsibe, alufóliával szorosan lezártam és kb. 1/2 órát sütöttem, majd a fóliát levéve ropogósra pirítottam.
Hát nem gyönyörűséges? :)