A legegyszerűbb DNK vagyis: dagasztáls nélküli kenyér. Olyan mosolygós :)
Nagyon régen vettem ezt a cserép kenyérsütő edényt, szinte már el is felejtettem, hogy van ilyenem. És milyen praktikus! :) No, meg szép is :)
Igaz, igaz! Első nekifutásra nem írtam hozzá receptet. Bocsánat, most pótolom!
4 ek lisztbe belemorzsoltam kb. babszemnyi élesztőt =nem kell bele több!) Annyi langyos vízzel kevertem el, hogy tejfölsűrűségű legyen, majd félig lefedve hagytam "futni". Pontosabban nem fut föl, hanem sűrűn hólyagokat vet és savanyú szaba lesz. Vagyis, kovászolódik. Ez a folyamat 2-3 óra alatt állbe.
Egy másik tálba kimértem 75 dkg kenyérlisztet, tettem bele 2 tk sót, 1/2 liter langyos vizet, 1 ek olajat és az imént készített kovászt. Csak fakanállal kevertem át épp annyira, hogy a liszt mindenhol nedves legyen. Lefedtem (kelesztőtálban a legpraktikusabb), egy óra hosszát nem nyúltam hozzá. Ekkor olajozott kézzel a tészta alá nyúltam és középre húztam körbe-körbe. Újra lefedtem, újra hagytam fél órát pihenni. Még egyszer olajs kéz - befelé húzás, de már csak 20 perc pihenő kell neki. Ekkor egy erősen lisztezett deszkára borítottam, lisztezett kézzel kicsit ellapogattam. Nem szabad nagyon nyomkodni, mert elpattannak benne a buborékok és nem lesz levegős a belseje! Újra meghajtogattam, alulról-felülről középre, majd összecsuktam, mint egy könyvet. A tenyerem élével a széleit alányomkodtam (közben forgattam a tésztát), szép gömbölyű lett. Sütőpapíros tálba tettem kelni, ezalatt az idő alatt felforrósítottam a sütőt 220 fokra a sütőtállal együtt.
A megkelt kenyérkét papírral együtt átemeltem a forró tálba, megspricceltem a tetejét vízzel és pengével behasogattam a tetejét. Lefedtem az edény tetejével (fontos, hogy legyen helye a növekedésre, különben belesül a tetőbe!) Visszatoltam a sütőbe. Kb. 30 perc múlva levettem a tetejét és hagytam pirulni. Még forrón jéghideg vízzel spricceltem meg, hadd "beszélgessen"! :)