Szenteste

Ezt vártuk, pontosabban én vártam már mióta! A legszebb ünnep számomra és cseppet sem érdekel, hogy esetleg kifáradok a készülődés közben. Nem szoktam kapkodni, mindenre hagyon időt! Persze mindig van valami fiaskó... Nem tudom megoldani, hogy minden egyszerre legyen kész! Ezt persze csak én érzem hibának, az este tényleg jókedvvel, szeretettel telt el.
Kétféle menü készült, egy a húsevőknek, a másik a lánykámnak, aki vegán .
Vegán előételnek pagodakarfiol pástétom volt, de azt nem fotóztam le, mert nem tudtam szépen leemelni a sütőpapírról...
A zöbbi előételt már mutattam, még készült mellé egy LIbamájmousse tokaji aszúzselével. Ahogy a "nagykönyvben" meg van írva: kaláccsal és mazsolával tálaltam:

Wellington bélszín volt a főfogás:

Olyan lett, amilyennek szeretem! Szaftos, omlós, a körülötte lévő gesztenyés-gombás tölteléketől igazán ünnepi:

Vegán Wellington. Azt mondta  a lánykám, hogy nagyon finom - én nem kóstoltam:

Nagymamám mákos bejglije és megvágtam a marcipános Stollent, ami kb. egy hónapja pihent porcukorba forgatva az erkélyen:

És a karácsonyfánk, idén hófehérben: