Nem először kerül fel a blogomba, bár most nem marcipánnal készült. Ha a marcipános verziót szeretnétek, ITT megtaláljátok.
Március 15 közeledtével nálam olyan a Kossut kifli, mint karácsonykor a bejgli...
Az idézet saját magamtól van 😀
"Kossuth Lajos a nemzeti függetlenségét, a feudális kiváltságok felszámolásáért vívott küzdelmek legnagyobb alakja, a szabadságharc szellemi vezére. 1894. március 20-án halt meg Turinban (ma Torinó)
1848. március 17-től ő volt a gróf Batthyány Lajos vezette első felelős magyar kormány pénzügyminisztere.
Az országgyűlési képviselők kedvenc helye a Vasforrás nevű hely volt, melynek tulajdonosa Palugyai Jakab kreálta az étlapjára ezt a süteményt. Hogy Kossuth maga mennyire szerette ezt a finomságot, arról nem szól a fáma, de higgyük azt, hogy nagyon szerette! "
A tésztához: 50 dkg liszt, 10 dkg cukor, 4 tojássárgája, 20 dkg olvasztott vaj, csipet só, 2 mkk szódabikarbóna, 2 mkk sütőpor, 1 cs vaníliás cukor, tej - annyi, hogy kissé folyós tésztát kapjunk)
A tetejére: 25 dkg cukor, 25 dkg darált dió, 4 tojás fehérje, 3 ek víz
A tészta kenéséhez: sárgabaracklekvár
A tészta hozzávalóit keverjük jól össze, majd sütőpapírral bélelt tepsibe simítsuk el. Tegyünk sütőpapírt a tetejére, hogy ne égjen meg! 180°C-os sütpben 40 perc alatt süssük meg. Amíg hűl, készítsük el a tetejét: Verjük keményre a tojásfehérjét, majd keverjük el a cukorral, a dióval és a vízzel.
A tésztát kenjük meg baracklekvárral és egyenletesen simítsuk el a tetején a habot. Toljuk vissza 20 percre a sütőbe, itt már csak a sütő fellső sütési programját használjuk. Ha elkészült, hagyjuk kihűlni, majd egy pogácsaszaggatóval félholdakat vágunk belőle. POrcukorral meghintve kínáljuk
Nem értem hogyan lehet a tetejére sütő papírt tenni? Nem sül rá? Vagy azt is lehúzod, meg az aljáról is, amikor kész van?
VálaszTörlésNem, nem sül rá! Csak azt a célt szolgálja, hogy ne égjen meg a dió rajta.
Törlés