Végre, közel 60 nap elkülönítés után, ma magamhoz ölelhettem a fiamat, akinek ugyan szerdán lesz a születésnapja, de ma ünnepeltük meg.
"Gyereket
akarni igen nagy elhatározás. Ilyenkor dönt úgy az ember, hogy élete végéig a
testén kívül dobogjon a szíve.
Elizabeth
Stone"
Kicsi gyerek korában, amikor Kanadában éltünk, imádta a Tini Ninja Teknőcöket. Mindegyikről mindent tudott, folyamatosan rajzolgatta őket, énekelte a rajzfilm aláfestő zenéjét, csak Tini Nindzsás játékokkal játszott, ezekkel díszített ruhákat hordott. Ha valamit ki kell emelnem a gyerek korából, akkor biztosan ez az első dolog. A mai napig ezek a figurák meghatározó szerepet játszanak az életében, munkásságában. Értelemszerűen ilyen ajándékot kapott a születésnapjára. És akkor hadd meséljek erről is egy kicsit. Bár nem használom ezt a blogot reklámozásra, most sem ez a célom. De nagyon rég nem volt ennyi jó tapasztalatom még kereskedővel. Ezek a figurák NEM játékok. Mivel nagy tábora van ezeknek a mesehősöknek, gyűjtői figurákat alkotott az amerikai NECA cég. Egyetlen helyen találtam meg őket. Az Üllői úton van egy bolt, ahol ezeket és ezekhez hasonló gyűjtői figurákat lehet kapni. A bolt neve:
Fantasmania.
Hónapok óta, szépen, egyesével összegyűjtöttem mind a 4 Tini Nindzsát és a fiam testvére Kanadából küldte el a hiányzó két "főnököt", akik még nem kaphatók Európában. A
Fantasmania bolt részéről hihetetlen volt az együttműködés, amivel lehetővé tették, hogy egyenként vásároljam meg ezeket a ritka figurákat, a karantén idején kiküldték együtt a rendelésemet, sőt, még azt a pénzt is azonnal visszautalták a számlámra, amennyivel véletlenül többet fizettem. Ha ők nem szólnak, én valószínűleg soha nem vettem volna észre! Tényleg felemelő érzés, hogy ilyen is van! Nézzetek körül a honlapjukon, mert nagyon sok érdekes dolgot árulnak és bizonyára, nem csak a fiam "megszállott". Különleges ajándékokat lehet találni és ígérem, nagy örömet szereztek vele! :) Bemutatom Michelangelo-t, az első Tini Nindzsa Teknőcöt, aki hozzánk került. Utána bemutatom az asztalt, amit terítettem ennyi idő után és a menüt (részben).
Fiús asztal, bár lányok is ültek körülötte :D
Epres rukkolasatáta koktálparadicsommal és gránátalmával:
A Tini Nindzsák kevenc étele a Pepperoni Pizza volt, így egyértelmű, hogy azt kellett készítenem:
És a fiam egyik kedvenc süteménye: Láva süti. Tetején bodza fagylalt és Whisky-s tejszínhab:
Az ünnepelt, épp a testvéreivel beszél, akik Kanadában és Londoban élnek. És a kedvenc versem, amitől ugyan mindig könnyes lesz a szemem, de a fiam jut eszembe róla:
|
Amikor még piciny voltál,
olyan nagyon enyém voltál,
engem ettél, engem ittál,
rám nevettél, nekem sírtál.
Mikor később nagyobb lettél,
mindig messzebb, messzebb mentél,
először csak a kiskertbe,
aztán a nagy idegenbe.
Ha itt vagy is, csak elnézel,
akkor is nem engem érzel,
nem anyádat, nem apádat,
valami más csillagtájat.
Úgy megnőttél, szinte félek,
már a válladig sem érek,
alig-alig hihetem már,
hogy ölbéli bubám voltál.
Én voltam-e óriási,
vagy Te lehettél parányi?
Sosem voltál nehéz nékem,
nem éreztem gyöngeségem.
Melletted most kicsiny lettem,
ágaskodik háta lelkem,
nőni akar, hogy elérjen,
hegyormodig hogy felérjen.
Húzol engem Te fölfelé
mint a napfény maga felé
fát, virágot, lombos ágat -
fölemeled az anyádat.
|
Drága porcelánfestő művésznő barátnőm, Sila álmodta a teknőcök "főnökét" Splintert tányérra. :) A Pepperoni pizzát ezen a tányéron tálaltam és csak akkor került elő a kép, amikor már fogyott a pizza. Volt öröm! :)
Silát megtaláljárok a Facebook-on és tényleg bármit képes porcelánra varázsolni! :)