Kriszti blogjához nyúltam megint ötletért. :) Lent voltunk a tanyán, ahol gyakorlatilag ős-káosz fogadott. A növények elburjánzottak, a fű nagy része kiégett. A lekaszált fű alatt a melegtől igen "érdekes" szagott árasztott, ami nőni kezdett. A ház előtti hatalmas hársfa elhullajtott virágai bokáig érő elszáradt szirompaplant húztak a bejárat elé. Azt sem tudtam, hol essek neki... Pénteken este 9 körül értünk le, gondoltam, majd reggel. Na, de éjjel szakadt az eső, így nem tudtam füvet nyírni. Nem részletezem, egész nap nem álltam meg, este meg már besokalltam. Szóval, főzni nem volt időm, de azért a férjemnek akartam valamivel kedveskedni, hamár elviselte az egész napos anyázásomat... És itt jön a képbe Kriszti blogja, és EZ a recept. A csemege kukoricával az én férjemet mindig le lehet venni a lábáról :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése