Szép Heléna körtéje

 Nem vagyok körte-rajongó. De azért ez, elgondolkodtat! 😀

Én nagyon szeretem a meséket. Édesapám anno haragudott is, mert nem olvastam el egyetlen "normális" könyvet sem. Ellenben a meséket faltam. És a görög mondákat is. Most, hogy Szép Helénának ajánlott körtét készítettem, megosztom Veletek Szépe Heléna rgeéjét és persze a körte receptjét is :)

Péleusz király és Thétisz, Néreusz tengeri isten leánya, lakodalmukat ülték a Pelion-hegyen a bölcs Kheirón kentaur barlangjában.  esküvőjükre hivatalos volt az Olümposz minden istene, de valamely okból, tán szórakozottságból, tán mert nem volt elég népszerű, Eriszt, a viszály istennőjét elmulasztották meghívni. Mikor együtt mulatott a tisztes gyülekezet, a bosszúszomjas Erisz elcsórt egy aranyalmát a Heszperidák kertjéből, gondosan, szépen, olvashatóan ráírta. „A legszebbnek” és behajította a mulatozó gyülekezet kellős közepébe. Héra, Zeusz felesége, Athéné a bölcsesség istennője és Aphrodité, a szerelem istennő rögtön, előírásszerűen hajba kapott, melyiküket is illeti az a bizonyos aranyalma. Mivel maguk nem tudták eldönteni, ítélőbírónak felkérték a legszebbnek tartott földi férfit, Párisz trójai királyfit választották. Héra neki ígérte az Európa és Ázsia feletti hatalmat, ha javára ítél. Athéné bölcsességet, hősiességet kínált fel, és győzelmet minden felett. Aphrodité pedig a legszebb földi nő szerelmét ajánlotta fel a bírónak. A legszebbnek kijáró aranyalma a szerelemistennőé lett…

Akkoriban a spártai Helénét tartották a világ legszebb asszonyának. Helené olyan szép volt, hogy még kislánykorában Theszeusz athéni király elrabolta, de fivérei visszarabolták. Eladósorba kerülve rengetegen versengtek érte. Végül Menelaosz, Agamemnón mükénéi király öccse nyerte el a kezét. A többi kérő viszont esküt tett, hogy amennyiben Helené férjét bármi sérelem éri, kötelesek segítségére sietni.

Aphrodité megtartotta az ígéretét. Tanácsára Párisz kibulizta, hogy diplomáciai küldetésben őt küldjék Spártába. Mivel Menelaosz királynak épp el kellett utaznia, asszonykája, Heléné otthon maradt „parlagon”, mint szalmaözvegy. Párisz természetesen kihasználta az alkalmat. Összejött Helénével, megszöktette a királynét és Trójába vitte.

Menelaosz, ahogy megtudta, mi a fennforgás rögtön bátyjához, Agamemnónhoz fordult segítségért.  Az esküre hivatkozva háborúba hívták az összes görög királyt. Helené visszaszerzése jó ürügy volt arra, hogy a Fekete-tenger felé irányuló kereskedelmet ellenőrző és vámoló Tróját legyőzzék, és a görögök gazdagodjanak helyette.

Így kezdődött a trójai háború... 

A körte Szép Heléna módra klasszikus francia desszert: édes szirupban posírozott gyümölcs, amelyet forró csokoládéöntettel tálalnak. A modern francia konyhaművészet legendás alakja, Auguste Escoffier kreálta Párizsban, az 1864-ben bemutatott és kirobbanó sikert arató, antik tárgyú, Trójai Heléna történetét feldolgozó Offenbach-operett, a Szép Heléna tiszteletére. 

Nem túl érett körtéket vékonyan megnámozunk, vigyázva, hogy a szára rajta maradjon. Olyan lábosba sorakoztatjuk őket, amiben majd a víz teljesen el tudja lepni. 2 liter vizet, 10 dkg cukrot , 1 citrom levét, a citrom héjából vékonyan levágot citromhéjat, kis darab fahéjat és 4-5 szem szegfűszeget összekeverünk és ezzel felöntjük a körtéket. Lepje el a folyadék a gyümölcsöt!

Nagyon kis lángon rövid ideig főzzük, ne főjjön szét! A vízben hagyjuk kihűlni, majd egy éjszakára hűtőbe tesszük.

A léből kivéve rácson lecsepegtetjük a körtéket. Aljukról vékony lapot levágunk, hogy ne borlujanak fel.

15 dkg étcsokoládét, 5 dkg vaníliás porcukorral és 2,5 dl tejszínnel összeolvasztunk. Megforgatjuk benne a gyümölcsöket. Megszórhatjuk mandula pehellyel, sőt lehet turbózni, ha főzés előtt alulról óvatosan kivájjuk a magházát és helyébe egy szem meggyet dugunk.

 

 Ez a tányérka is egykezes kerámia Daniellától, akiről már korábban írtam. ITT megtaláljátok őt!